liturgikus ruhák: a →liturgia szertartásaiban használt ruhák. Egyes ~at minden egyh. személy, sőt laikus is viselhet, mások használata az egyházi rend sztségének meghatározott fokozatához van kötve. - A ~ minden kultuszban ismertek. Az ÓSz főpapjának öltözéke a papi ruha fölött sötétkék köntös volt, melyet arany csengőcskék és →gránátalmák szegélyeztek; ezen volt az →efod, melyet több színű öv fogott össze, erre erősítették a →melltáskát. A főpap fejét szalag övezte; közepén a homlokdíszre (→korona) rá volt írva: Jahve szent. Ezt az öltözetet a főpap csak ünnepeken viselte; az engesztelés napján egyszerű vászonruhában látta el szolgálatát (16,4.13; vö. Kiv 28; Lev 8,7-9; Sir 45,8-12). - Az Egyh-ban a ~ az üldözések után kezdtek kialakulni a polgári ruházatból. Kötelező használatuk a 9. sz: kezdődött, amikor a közösségek növekedése miatt a lit-ban részvételt megkönnyítette a celebráns és az asszisztensek ruházatának feltűnő különbözősége. - A ~at csak lit-ban szabad viselni. Ezért különböznek a →klerikusi öltözéktől, amit a →klerikusok a mindennapi életben viselnek, és a →főpapi jelvényektől, melyek a pp-öt és a prelátusokat teszik fölismerhetővé. - A Ny-i egyh-ban ~ a 9. sz-tól a II. Vat. Zsin-ig: a) →kisebb rendek tagjainak lit. ruhája a →karing; b) a szubdiákonusé a →vállkendő, →alba, →cingulum, →dalmatika; c) a diákonusé: vállkendő, alba, cingulum és a bal vállon keresztbe vetett →stóla és →dalmatika; d) az áldozópapé szentmisében a vállkendő, alba, cingulum, →manipulus, stóla, →kazula, misén kívül: karing, stóla, →pluviálé; e) a pp. az áldozópap ruháit viselte, de az alba fölé →tunicellát vett. - A ~hoz tartozó fejfedő a →birétum, →infula, →mitra. - A II. Vat. Zsin. után a →liturgikus reform megszüntette a manipulust, s a ~ anyagának megválasztásában és szabásában alkalmazkodott a kor igényeihez. - A bizánci szert-ban a klerikusok közös lit. ruhái: →anabolé, →sztichárion, →zóne, →epimanikia, →kamiláchion; diákonusé: dalmatika, →orarion; áldozópapoké: →epitrachélion és →felonion; a pp-é a →mantia, mitra, epitrachélion, →szakkosz, →omofórion, →epigonation, tp-szenteléskor a  →szündon, kevésbé ünnepélyes alkalommal a →polüsztaurion. P.I.

Braun, J.: Die liturgische Gewandung im Occident u. Orient. Freiburg, 1907. - Uő: Handbuch d. Paramentik. Freiburg, 1912. - Mihályfi 1933:252. - Melles 1937:32. - Mercenier-Paris É.n.:XXV-XXXIV. - Radó 1961:1449.